Melyiket válaszd?
Less be a kulisszák mögé! Ismerd meg hogyan zajlik a családállítás velem. Derítsd ki, hogy egyéni vagy csoportos családállításon vennél-e részt szívesebben.
Egyéni vagy Csoportos?
Csak válaszolj magadnak pár kérdésre:
- Van időd és kedved megvárni egy csoportos állítás időpontját, vagy inkább azonnal szeretnél megoldást?
- Kívülről szeretnéd látni a folyamatot, mint egy színházi előadást, vagy vállalod, hogy Te lépsz bele az összes szerepbe?
- Nehéz Neked mások előtt megnyilvánulni?
FONTOS: teljesen biztonságban vagy a csoportban. Csak „jó emberek” járnak állítani. 🙂 Mindkét forma egyformán működik, egyformán hatékony.
Amit választasz, pont az lesz Neked a legjobb. Hidd el, tényleg elég erre a pár kérdésre ránézned. 🙂
Egyéni Családállítás
Egyéni állításban csak ketten vagyunk jelen: Te és én. Itt színes papírlapokkal dolgozom, és a lapokra állva „érezzük meg” az adott szereplők érzéseit. Bármennyire hihetetlenül hangzik, a módszer zseniálisan működik, és elképesztő felismeréseket hoz.
Az egyéni állításban Te vagy az, aki egyesével „beleáll” a szerepekbe és megfigyeled, mit érez az adott személy. Ha szükséges, például amikor két szereplő egyszerre aktív – én is rövid időkre beállok, hogy segítség legyen. A színes lapok elhelyezése a térben már önmagában rengeteg mindent megmutat. Előfordult már olyan is, hogy elég volt csak a Rend szerint átrendezni a lapokat, és már ezzel megtörtént a változás! De általában mélyebben is belemegyünk, hogy az elméd is megértse, mi történik, így később a hétköznapokban könnyebben felismered a változásokat és meg tudod erősíteni őket.
Csoportos Családállítás
Csoportos állításnak azt hívom, amikor rajtunk kívül még több segítő is jelen van. Ez általában 4–6 főt jelent kényelmesen, de nálam maximum 8–12 ember vesz részt, hogy megmaradjon a nyugalom és az odafigyelés. A csoportos állítás olyan, mintha egy élő „színházat” néznél meg a saját történetedről. Te kívülről figyelsz, a családtagjaidat vagy az adott helyzetben érintett „szereplőket” pedig mások képviselik – sokszor teljesen idegen emberek. Ahogy a Lélekállításnál is említettem: ilyenkor könnyedén „bekapcsolódnak” azok az energiák és érzések, amelyek a témához tartoznak. Olyan ez, mint amikor eszedbe jut valaki… és két perc múlva felhív. 🙂
A képviselők érzéseken, testérzeteken keresztül mutatják meg, mi zajlik a mélyben, és mi segíti a rend helyreállását. Fontos: a képviselők nem csak „segítenek”, hanem ők is kapnak. Az állítás mindig hat az ő életükre is — ezért van az, hogy a képviselők is fizetnek a részvételért. Amit másoknak segítenek rendezni, az bennük is elindít egy saját, tisztító folyamatot. Szinte 100%, hogy akit megjelenítenek, azt valahol a saját élethelyzetükben is meg tudják találni. A csoportos állítás tehát mindenkinek jót tesz, csak más formában.
Mit jelent, hogy fedetten állítunk?
Azt, hogy a képviselők és a szereplők nem tudják, kit vagy mit képviselnek. Így nem szól bele a saját gondolkodásuk, hiedelmük, elvárásuk az állításba. Csak az érzéseik és a testük jelzései mutatják, hogy mi zajlik valójában, és így sokkal tisztábban látunk rá mindenre. A szereplők kilétét csak én és az állítást kérő ismeri. Csoportos állításnál én tudom, egyéninél pedig én sem, így még véletlenül sem keveredik bele semmi felesleges információ.
Ezért fontos a fedett állítás
Ha valaki például tudja, hogy épp egy édesanyát képvisel, lehet, hogy nem meri kimondani a nehezebb érzéseket… Mert azt gondolhatja: „Egy anya biztos nem érez ilyet…” De ha nem tudja, kit játszik, akkor bátran jelzi, ha valaki vagy valami nehéz, zavaró, fájdalmas számára. Így sokkal könnyebben meglátjuk az okokat, és gyorsabban jutunk el a felismerésekhez.
A munka során később szoktam felfedni, ki kicsoda, amikor már mindenki érzi a saját helyét és a szeretettel teli állapotot. A végén pedig az állítást kérőt is mindig beállítom a saját szerepébe, hogy közvetlenül megérezhesse az új mintát, az új érzést, a rendet.
Hogyan zárul le egy állítás?
Akár csoportos, akár egyéni állításról van szó, a vége mindig ugyanaz: minden szereplőt a saját helyére állítunk, a családi vagy szervezeti REND szerint. Ez egy nagyon szép, meghitt rész: mondatokkal, testtartásokkal, és gyógyító figyelemmel kísérjük a szereplőket addig, amíg a térben mindenki megkönnyebbül, megnyugszik, és beáll az új egyensúly. A folyamat végére létrejön az ÚJ MINTA — az a rendezett kép, amihez az életed szépen lassan alkalmazkodni kezd. Ez lesz az az irány, ami megmutatja, merre van a könnyebb, tisztább, örömtelibb út.
A támogatás nem ér véget az állítással
Ott vagyok Neked utána is, mint egy baráti kísérő. Ha kell, segítek célokat kitűzni, új szokásokat kialakítani, vagy csak megerősítelek abban, amit már megtettél.
FONTOS MÉG: Az állítás után minden problémáról múlt időben beszélünk. Mintha már nem lenne, mert valójában nincs is. Ez önmagában teremtő erejű, egyfajta hétköznapi mágia. Sokan azt mondják, ne beszélj róla.
Szerintem lehet, ha nem tesszük hozzá a saját plusz véleményünket, nem ferdítünk, és nem pletyka a cél, hanem szeretetből, tanításból osztjuk meg. A legapróbb dolgokat is ünnepeljük meg. Adj hálát magadnak! Mert egy újfajta figyelmet tanultál, és ez óriási lépés.
Minél többször vagy a mezőben, annál erősebb lesz az érzékelésed a hétköznapokban is.
És a legfontosabb:
A családállításnak nincs rossz utóhatása.
Sőt! A legtöbben azonnal megkönnyebbülést, szeretetet, megnyugvást éreznek, még a képviselők is. A rend helyreállítása mindenkiben örömöt hoz.
Állítás után
Semmi különösebb teendőd nincs. Csak figyeld a változás jeleit. Mindig van változás! Olyan nincs, hogy ne történne semmi, csak néha nem úgy, ahogy előre elképzeljük. 🙂 Nincsenek elvárásaim, Neked se legyenek. Sokszor éppen az elvárás az, ami elzár minket a boldogságtól. Várjuk, hogy valami történjen… és amikor máshogy történik, nem vesszük észre, hogy közben sokkal jobb lett. Hidd el, ebben nekem is nagy tapasztalatom volt. Igen, volt. 🙂
Élj!
Várlak!
Ha készen állsz arra, hogy kilépj a régi mintákból, és egy tisztább, könnyebb élet felé indulj, itt megtalálhatod az első lépést.